Nagy nap a mai

Anyukám délután megy élete első szülői értekezletére a bölcsibe. Nagyon izgul és remeg a gyomra mindentől.
Kíváncsi vagyok, majd mit fognak ott mondani neki. Minden esetre azt látom, hogy mindig könnybe lábad a szeme, ha elmegyünk a bölcsi mellett és sóhajt egy nagyot, hogy ősztől majd én is oda fogok járni. Egyik nap hallottam, amint mondta apának, hogy bele se mer gondolni, hogy mi lesz majd a hirtelen jött sok szabadidejével és hogy fogja kibírni, hogy ne szaladjon le hozzám, ha hallja, hogy sírok.
Azt meg kell említeni, hogy az erkélyről a bölcsi udvarára lát és mindent hallani. Még el is pityeredett, hogy mi lesz majd, velem, az ő kicsi lányával és mi lesz majd vele az ő kicsi lánya nélkül.
Na de majd meglátjuk, hogy hogy alakulnak a dolgok.

Holnap jövök beszámolni az értekezletről.