Harmadik nap

Ma lesz az első alkalom, hogy anya kimegy a szobából rövid időre. Persze a bölcsiben maradok, csak lelépek. Kíváncsi vagyok mit fog művelni az én lányom ha látja, hogy anya nincs ott.
Ugyancsak ma próbálkozunk meg az ebéddel.
A tízórait készségesen elfogadja, szépen leül sorban a többiekkel és megissza a folyadék-adagját. Remélem, az ebédet is hasonló lelkesedéssel fogadja.
Izgulok is, de büszke vagyok rá. Annyira jó látni, ahogy csinálja amit kell. Nagyon ügyes.

9-re megyünk és 12-ig leszünk. Majd beszámolok.

Megjöttünk. Fárasztó volt. Főleg Csillunak. Reggel lemérték. 87 cm és 11 kg. Nem viselte túl jól, mert a védőnő kapcsán kialakult benne a mérés-szúrás együttállás és fél. De túlélte. Nagyjából 10 óra körül kimentem a szobából. Csillu ekkor épp egy öltöztetős babával játszott. Aztán eltelt 5, 10, 15,...perc és még semmi. Nagyon jól elvolt bent, nem követelte az anyját. Egyszer kijött Ancsa és mondta, hogy Csillu is jól elvan, nincs semmi gond. Nyugodtan üljek le, mert még csak egy óra múlva lesz ebéd és akkor jövünk el, amikor megebédelt. Leültem és vártam. Semmi botrány. Aztán amikor a kéz mosás ideje volt belestem a fürdőszobába és épp pelus csere volt. Gyorsan visszahúztam a fejem, hogy nehogy észrevegyen.
Aztán ebédidő. Még mindig semmi. Szabina kiugrott és mondta, hogy ügyesen eszik egyedül. Épp vázlatot írtam magamnak, hogy hogy telik egy napunk, amikor ordítás és "anyaaaaaaaaaaaaaaaaa". Vitathatatlan, hogy az én gyermekem volt. Szaladtam, hogy mi a baj. Hát az történt, hogy Szabina rászólt, hogy a szalvétát nem a moslékos vödörbe dobjuk hanem a kukába. Ezen sértődött meg ennyire. Hát kicsi lányom, el kell mondanom, hogy sok ilyen lesz még az életben és meg kell tanulnod, hogy mi a rend.  Szabina elmondta, hogy egyszer sem keresett és ügyesen elvolt a többi gyerekkel. Ennek nagyon örülök.

Pont dél volt, amikor itthon lefeküdt aludni. Kikészült. Nagyon elfáradt.

Sajnos hétfő óta nem alszik itthon rendesen. Nagyjából egy órát. Nagyon megzavarta ez a bölcsis dolog. Fáradtan kel és utána tombol ezerrel. Aztán egy idő után megnyugszik. Szoknia kell az új helyzetet.

Holnapra jellemzést kell írjak róla. Remélem, sikerül összeszedni a gondolataimat rendesen.