9.

Sziasztok!




Tizennyolc=másfél



Újra itt.



Másfél évvel ezelőtt egy szép estén beköltöztem anyunak a pocakjába. Anyunak persze sejtelme sem volt róla. Aztán egyszer csak elkezdett fájni a feje és nem érezte túl jól magát. Azt hitte, h a januári nyirkos, hűvös időjárás tehet mindenről. Azért sejtette, h lehet, h még más is áll a dolgok hátterében, de mivel éves zárás volt és minden más nem is nagyon foglalkozott vele. Monszi akkor épp beteg volt és e-mailben írogatott neki, h mit érez.

Aztán eljött egy bizonyos nap, amikor azt mondta apának, h "ma meg kellett volna jönnie, de nem jött meg". Apa azt mondta, h biztos a hormonok miatt, hiszen abbahagyta a gyógyszer szedését, h majd valamikor kisbabája legyen. Én ezt még nem értem, h mit is jelent, de majd biztos elmondja, amikor nagy leszek. Aztán amikor másnap sem "jött meg" apával elmentek egy drogériába és vettek terhességi tesztet vagy mit. Nem tudom mi a csuda lehet, de az mondta el anyunak, h a pocakjában lakom. Emlékszem, nagyon örült a hírnek és el sem akarta hinni, h van egy albérlője. Este apával színházba mentek. Ott volt Monszi is, legszívesebben azonnal elmondta volna, de hát sajnos nem lehetett, mert titokban akarták tartani, amíg csak lehet. Aztán hétfőn anyu nem bírt magával és elárulta Monszinak az édes kis titkot az édes "teherről". Ez az édes teher kilenc hónapig tartott. Ennyi ideig béreltem a luxuslakást anyu pocakjában.

Nagyon kellemes volt odabent. Szerettem ott lenni. Sok-minden történt az alatt az idő alatt. Voltam például anyuék mindkét lagziján, Vera ballagásán, lakást is vásároltunk és figyelemmel kísértem, ahogy alakul a kis kuckóm az anyuék hálószobájában. Nagyon szép kilenc hónap volt odabent, ám egyszer kezdett szűkössé válni a hely és kiéreztem. A doki bácsi segített kibújni a jó kis lakásomból és megismerni a külvilágot.



Bizony kedves barátaim, most már kilenc hónapja, h idekint élek. Eleinte kicsit furcsa volt. A hely is sokkal tágasabb, a berendezés is más, a hangok is idegenek, de fokozatosan hozzászoktam. Hát azért nem egyszerű egy "másfél éves" emberkének az élet. Annak ellenére, h csupán kilenc hónapja élek idekint mindig történik valami izgalmas. Na de ezeket tudjátok, hiszen mindig beszámolok róla.

Most méretekkel nem tudok szolgálni, mert nem voltunk doki néninél, ugyanis szabadságon van egész hónapban. Így megúszom a szurit is hi-hi-hi.

Június 13-án, apu munkahelyén volt egy gyermeknapi rendezvény. Nagy gyerekek voltak és mindenféle furcsa dolgokkal játszottak. Anyu megvigasztalt, h jövőre már én is mehetek az ugráló-várba és pecázhatok is a nagy párolgásmérő tálban. A nagyoknak verseny is volt de én nem vehettem rész rajta, hiszen túl kicsi vagyok. Azért én sem jöttem el üres kézzel, mert kaptam egy macis rágókát, amit nagyon szeretek. Jól telt, de nagyon elfáradtam. Alig várom, h jövőre újra mehessünk.

Azzal is büszkélkedhetek, h június 16-án kibújt az első fogacskám (ezt írtam is nektek). Aztán jó ideig nem történt semmi. 25-én repültünk a nagyihoz Erdélybe és anyuék vígan mesélték, h van már egy fogam. Csakhogy mire leszállt a gép, már ott virított a számban a második fogacska is. Alig hitték el, h az is kint van. Így most két gyöngyszem fogacskával vagyok gazdagabb.

Mamánál nagyon jól telt, csak rövid volt és gyorsan jöttünk vissza. A repülést nagyon szeretem. Most nem voltam álmos, így elolvastam a biztonsági utasításokat. A szék zsebében volt egy kártya mindenféle ábrákkal és emberekkel. Alaposan megnéztem mindkét oldalát, és miután áttanulmányoztam, mondtam a légikisasszonyoknak, h kitűnő. Nagyon elnyerte tetszésemet. Ők meg kedvesen mosolyogtak rám. Visszafelé már tudtam, h h kell keresni és azonnal szemügyre vettem az újat is. Az is ugyanolyan jó volt, mint az előző. Meg vagyok nyugodva. Ez a légitársaság komolyan veszi a dolgokat.

Azt majdnem elfelejtettem mondani, h ha anyu felültet, akkor egyedül tudok ülni. Sőt ha segít megkapaszkodni, akkor lábra is állok. Így teljesen másképp néz ki a világ, mint fekve.



Hát röviden ennyi történt velem az elmúlt hónapban.



A képeket egyelőre csak az iwien nézhetitek meg, mert a babaszoba valamiért nem működik. Anyu majd még megpróbálkozik vele, h azok se maradjanak le az élményről, akiknek nincs iwiw.



Puszilok mindenkit, és nemsokára újra jelentkezem.



Csilluca



Újra itt és újra én. Elfelejtettem nektek csatolni egy ábrát a fogacskáimról. Most pótlom.